24. rész - A szakítás...

~.~.~ Matt szemszöge ~.~.~

A reptéren álltam, és ideges voltam. Egyértelmű miért. A barátnőm 8 órát, vagy mennyit repült, azért, hogy pár hónapot velem töltsön. És hogy a kapcsolatunk ne menjen tönkre. Én teletömtem a fejét, hogy milyen jó lesz majd. Erre idejöttem, és már az első éjszakát egy másik nővel töltöttem.
Oké, nekem nagyon jó lesz, elvégre itt van Carry, de Neki nem…
Hogy mondom el neki? Egyáltalán mikor? Ha kiborul, és sírva fakad, Én nem tudom mit csinálok. Vajon nagyon ki fog akadni?

Megjelent Reachel, majd Lana is feltűnt. Mellette egy magas, rövid barnahajú… nő volt?! Egymás kezét fogták, majd hirtelen megálltak. Lana intett Reachelnek, majd a nőhöz fordult. Beszélgettek. Lana a táskájából elővett egy tollat, megfogta a nő kezét, és a tenyerére írt valamit. A nő vigyorogva nézte. Közben az arcát simogatta. Miért? Utána jött a lányoknál szokásos 2 puszi. Egy ideig néztek egymásra, majd megcsókolták egymást.
Elkerekedett szemmel néztem mit csinálnak. A körülöttük lévők is, elvégre, az Istenért, két nőről volt szó!
Reachel odament hozzájuk, és mondott nekik valamit. (Miért nincs szuper hallásom?)
Ismét megpuszilták egymást, majd Reachel is adott egy puszit az idegen nőnek, és elváltak útjaik.
Amint eltűnt a tömegben, Reachel mondott valamit Lananak, aki (meglepő módon…) épp a haját fújkodta valami szarral.
Ekkor éreztem, hogy eljött a pillanat közbelépni.
Elindultam feléjük, ki is szúrtak.
-Mattie! – kiáltott fel Lana, és kitárt karokkal közeledett felém, majd a nyakamba ugrott.
Reachel csak mosolyogva integetett. Ekkor vettem észre, hogy nincs teljesen rendben. A hasát fogva ült le az egyik székre.
-Minden rendben Reachcsel? – kérdeztem mindenféle személyeskedés nélkül.
-Nem tudom, miért? – fordult hátra.
-Valami nincs rendben vele! – toltam el Lanat, aki továbbra is az ölelésemre várt.
-Jól vagy Kicsim? – kérdezte tőle Lana, amint leültünk mellé.
-Csak egy kicsit kikészített ez az utazás, de minden rendben. És te hogy vagy? Hiányoztatok!
-Ti is nekem! – nevettem.
-Padge! – kiáltott fel Reachel, mielőtt megölelhettem volna. Látszott rajta, hogy menni akar, ezért arrébb csúsztam, és elengedtem.
-Az én szépségem egyre csodásabban néz ki! – nyújtott át neki egy csokor virágot, majd átölelte.
Padge-tól lehet ötleteket lopni, ezt majd Carrynél is bevetem.
-És itt a másik szépségem! – sétált Lanához.
Ezután pedig helyettem is szórakoztatta a hölgyeket. Nekem mindössze annyi volt a dolgom, hogy vezessek, és nevessek Padge poénjain. Esetleg bólogassak, ha kérdeznek valamit.
Közben végig azon gondolkoztam, hogy vajon mit fogok Lanának mondani. Amikor úgy szemtől szemben fogunk állni.
Ez a csók felért egy megcsalással?

-Olyan aranyos, hogy Padge ennyire rajong Reachért! – pakolta le a cuccait Lana, majd én is, amik nálam voltak.
-Reachel meg is érdemli, elvégre az én húgom!
-Az biztos! – karolta át a nyakam nevetve.
Két lehetőségem volt.
1.: Lebaszom, hogy milyen jogon képes a hátam mögött idegenekkel smárolni.
2.: Bevallom, hogy Carryt szeretem.
Az első lehetőség szimpatikusabb volt, bár nagyon szemét megoldás.
-Kicsim, ki volt az a nő, akit a reptéren megcsókoltál? – használtam ki az alkalmat, hogy a karjaim között van. Automatikusan megpróbált hátralépni, de nem engedtem neki. Elhallgatott. Nem szólalt meg, még csak a szemembe sem nézett.
-Nem akarsz valamit elmondani? – emeltem fel a fejét.
-Beszélnünk kell.
Ellökött magától, majd leült a kanapéra, magával húzva engem is.
-Szerintem is. – guggoltam le vele szemben.
Némán bámulta a térdeit. Kellemes kis társalgás… Támogatásként megfogtam a kezeit, de utána sem szólalt meg. Leesett, hogy talán rám vár. Hogy elmondjam a véleményem, vagy valami… Fogalmam sincs.
-Lana, én úgy látom, hogy ez a hosszú távú dolog nem nagyon megy…
-Az előző kapcsolatom fél éves volt, ezzel nincs semmi probléma. – szakított meg.
-Nekem nem megy a hosszú távú dolog, neked pedig a hetero dolog. Ugye?
Csendben bólogatott. Nem is vártam tőle többet.
-Legyünk őszinték, rendben?
Továbbra is szótlanul üldögélt. Kezdett idegesíteni, de türelmesen vártam a válaszára. Végül a kínos csönd eredményes lett. Először csak az látszott, hogy nagyon pislog, majd pár könnycsepp is. Nem akartam, megbántani semmivel. Talán a „nekem nem megy a hosszú távú dolog” kijelentésemből rájött volna mindenre?
-Csak egy éjszaka volt.
Megpróbálta leküzdeni a sírást, de nem nagyon ment neki.
-Lana, én… szóval van egy másik nő… tudod, Carry, akiről beszéltem… szóval eredetileg csak párszor lefeküdtünk…
-A párszor mit jelent? – szólt közbe.
-Számít ez?
-Igen.
-Ami azt illeti, fogalmam sincs…
-Matt, őszintén!
-Majdnem minden nap… - nyögtem ki nagy nehezen.
-Menj a picsába! - rázta a fejét, szinte már nevetve. Nem válaszoltam, mert nem tudtam mit válaszolni. Lana felemelte a fejét, a könnyeit letörölte, felállt, és kiment a konyhába.
Felültem a kanapéra, és gondolkoztam.
Mi lesz ezután? Nem tudom, hogy Lana-ban mi zajlik le. Eddig még nem sikerült kiismernem.
Lehet, hogy vissza fog menni az óceán másik oldalára. Ez azért nem lenne jó, mert az egész csapat engem gyűlölne - elvégre a lányt nem szabad egyedül hagyni. Legfeljebb menne vele Reach is. Akkor pedig Padge gyűlölne, de nagyon.
A másik megoldás, hogy megmakacsolja magát, és csak azért is marad. Majd meglátjuk...

~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~.~

Aloha! (vagy ezt a végén mondják?)

Tegnap este megpróbáltam összehozni valamit. Ez lett belőle. Nagyon remélem, hogy tetszik. Vagy hogy egyáltalán olvassa valaki...

Ariana.

ui: egy mailt kaphatok? =P (arianablue76@yahoo.com)